Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység szorosan kapcsolódik az intézmény pedagógiai tevékenységéhez. Az iskolai pedagógiai munkával szemben támasztott követelmény, hogy minden tanuló számára biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztassa. Minden olyan pedagógiai munkát ide kell érteni, amely hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen a munkába állásra, a továbbtanulásra és a családi életre.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység a maga lehetséges eszközeivel hozzájárul a pedagógiai munka sikerességéhez a gyermekek nehézségeinek enyhítésével. Magába foglalja a családdal, a szülőkkel és a gyermekvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás rendszerét. Alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a családban nevelkedjék, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni. Fontos továbbá, hogy megadjuk az esélyt a hátrányok leküzdésére, amelyek a születésnél, családi, szociális, vagyoni helyzetnél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Iskolánkban a gyermekvédelmi feladatok nagy részét az osztályfőnökök végzik. A gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.

A gyermekvédelmi tevékenység feladatai:

• a tanuló minél alaposabb megismerése
• a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) biztosítására való odafigyelés
• a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése
• azon családok segítése, akik anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni szülői kötelezettségüknek, a jogszabályok előírásainak, illetve az iskola elvárásainak
• a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése
• kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal, és kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközein, anyagi lehetőségein túl, segítséget jelenthetnek a gyerekek és szüleik részére.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:

• a veszélyeztető okok megelőzésére
• az okok feltárására
• az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a családgondozók, gyermekjóléti szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Az alábbi tevékenységek szolgálják gyermek- és ifjúságvédelmi céljainak megvalósítását:

• az indulási hátrányok csökkentése
• a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése
• egyéni korrekciós, felzárkóztató foglalkozások
• az iskolai étkezés lehetősége
• napközis foglalkozás
• az egészségügyi szűrővizsgálat
• az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése
• a családi életre való nevelés
• a szülőkkel való együttműködés
• tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról
• a szenvedélybetegségek megelőzése